Oldalak

2011. szeptember 22.

Aprónép ha alkot

Gondosan tervez. Aprólékosan szöszöl.


Vizez, szappanoz, simogat, hengerelget.


 Gyúr erősen és újra szappanoz, simogat....kitartóan,

mert tudja, hogy az eredmény nem marad el. Lehet örülni, főleg mert  az ő kis kezük munkája.
És lehet holnap:
- ajándékba vinni barátnő neve napjára
-gyöngylevest feltálalni benne a kedvenc babának 

Majd másnap is kitalálunk valamit, mert nemezelni olyan jó!

2011. szeptember 19.

Nemezcsodák a szombathelyi Savaria Karneválon

Nem tudom ki keze munkáját dícsérik, de igencsak ámulatba ejtettek ezek a fejfedők!


2011. szeptember 13.

Gyöngyös

Történt minap, hogy mobiltelefontok nélkül maradtam. Szó szerint elkönyörögték tőlem, hiába mondtam, ennél szebbet - jobbat is tudok. Így hát újat készítettem magamnak :) Belenemezelt gyöngyöset.

Felfűztem az ezüst gyöngyöket gyapjúszálra


Sablonra fektetett gyapjúszálak közé tettem, majd megpancsoltam-gyúrtam - hengergettem


Miközben száradt Csíkoska is megcsodálta


A gyöngyök szépen beleférkőztek a szálak közé, az egyik jobban, másik kevésbé.


2011. szeptember 4.

"Nemezlecke"

Ez a kis kerti tavacska látszólag semmiben nem különbözik bármelyik társától.


Partján, a kövek közt moha nő, közte mocsári növények hajtanak.
 A tavirózsa levelei lustán terülnek el a vízen,
 a gyűrűfűz a tó tükrében nézegeti magát és a tucatnyi színes halat.


A növények közt leveli béka figyel unottan miközben fotózom.



Nem is sejti ki üldögél a túloldali kövek közt.
Ugye ti sem sejtitek?
Mutatom! 



A békucit CorNit útmutatásai alapján sikerült elkészítenem.
Mérete 2cm, egy pici nemezbogyót ölelget.


2011. szeptember 1.

Festettem II.

Egy doboznyi natúr merinó szalaggyapjú hetek óta arra vár, hogy a festőleves fazékba ugorhasson. Félve álltam neki, mivel ilyen vékony szálú gyapjú színezéséhez még nem volt szerencsém. Épp csak kis lángon melegítettem a festőlét, ebbe tettem a gyapjúszalag egyszerre kisebb menyiségét. Amikor felszívta a festéket és kihűlt a fazékban, kiszedtem óvatosan egy erre alkalmas főzőkanállal. Az eredmény megdöbbentett: a gyapjú nem túl gusztusos, összetapadt  sovány csimbókokban lógott a fakanálon. Ezen állapotában került fel a szárítókötélre. Nem fűztem sok reményt hozzá. Úgy nézett ki teljesen összenemezelődött az egész. Kis idő múlva rápillantottam, megszáradt-e már a gyapjúm. Ekkor ért a következő meglepetés! A megszáradt szalagok vidáman napfürdőztek a kötélen, a szálak szétváltak egymástól, a szalagok újra ducik és pihe-puhák lettek.



További felhasználásukhoz semmi kétségem! :)